Meg kell mondanom, ez egy elég kényes téma, és egy whippet, vagy agár tulajdonosa minden bizonnyal bólogat most, és sokat sejtetően mosolyog a virtuális bajsza alatt, sőt néha még kicsit a fejét is megcsóválja, együttérzőn nézve soraimat. Ugyanis ezek a kis (nagy) űrlények csak úgy néznek ki, mintha kutyák lennének, ám valójában egy távoli bolygóról érkezett csillagközi romboló hajótörött legénységének leszármazottai, és ebben a hitemben senki nem tud, még tán erőszakkal sem, megrengetni! Ha összehasonlítod a whippeted szokásait egy "igazi" kutyáéval, azért fel lehet ismerni néhány közös vonást. Ugat, de nem túl sokat, és korántsem akkor, amikor egy normális kutya tenné, azaz leginkább akkor, mikor valami közlendőjét bamba emberi módon még harmadikra sem akarod megérteni. Harap is, de ezt szintén nem akkor teszi, amikor mondjuk egy idegen behatol a területére, mert neki nincs területe, ugyanis a Föld nevű bolygó teljes felületét a saját területének tekinti, így nem nagyon csinál problémát a területére történő behatolásból, egyszerűen csak végig nyújtózik a kanapén... Láttál már whippetet aludni? Hát egy kutya biztos tuti, hogy nem S alakban megtekeredve alszik, néha meg O alakba összegömbölyödve, mint egy macska, aztán megint kitekeredve S-ban... Nem tűnt fel neked semmi, kedves Olvasgatóm? Hát jeleket küldenek a világűrbe, hátha egy "űrlény társuk" hatalmas teleobjektívvel pásztázza a végtelen világűrt, ezt az eltűnt csapatot keresve, és észreveszi az általa formált S O S jelzést...
- Mentsétek meg lelkeinket... - szól az üzenet a Titanicról anno, de azt már ezektől a kis UFOktól lesték el a kor tengerészei- mert ezek a végtelenül kedves, és alázatos kétlábú népek itt ezen a kis bolygón annyira furák, bár rendszeresen etetnek is minket, de úgy igazán nem nagyon értik, mi zajlik itt benn a fejünkben.
Talán ez az oka, talán a napkitörések biomechanikus hatástényezői, mindenesetre a whippetek és agarak furán viselkednek. Ez Tény és Punktum! Az észlelésekkel ellentétben az átlagnál lényegesebben intelligensebbek, és kreatívabbak, bár ha kérünk tőlük valamit, (bármit), akkor ezt a képességüket pillanatok alatt véka alá rejtik. TD kamasztorreádorsárkánygyíkfióka, valahai kedvesmukimanókoma, például tökéletesen álcázta eme űrlény mivoltát eddig, ám az utóbbi hetek történései (vagy a napkitörések...) olyan hatással voltak rá, hogy előbújt az űrlény mivolta, és ha akarná sem tudná letagadni. Bármit, hangsúlyozom BÁRMIT pillanatok alatt kibelez, és a tartalmát egyenletesen szétteríti a rendelkezésére álló területen. Legyen szó akár a kedvenc játékáról, vagy egy konyhából elcsórt vöröshagymáról... Bocs, a hagymát el is fogyasztja előbb-utóbb. A legutolsó hőstette az volt, amikor megküzdött az ádáz, és rettentően haragos "kinti fekhely" elnevezésű műtárggyal, aminek normál esetben az volt a funkciója, hogy elkényeztetett állatkáink az udvaron is egy kellemesen, és vastagon kipárnázott főúri fekhelyen tengessék az étkezések szünetében eltöltött szabadidejüket... Ám TD valamilyen oknál fogva ellenséget szimatolt a pihe-puha fekhely személyében, ezért mire a múltkor hazaértem, addigra kiharapta a közel 1 méteres párna hasát, és az udvaron 3 centiméter vastagságban egyenletesen elterítette a kis szivacsdarabkákból álló, mintegy másfél köbméternyi tartalmát. Jutott mindenhová, biztosíthatlak Kedves Olvasgatóm...
A nyuszija is lefogyott, hisz komoly fitness-tevékenységnek számít már maga a TD-vel történő ide-oda szaladgálás is, ám ez nem indokolta volna a teljes súlyvesztést. TD azonban elvégzett rajta egy komolyabb műtétet, melynek eredményeként Nyusziúr, mondhatnám csont és bőr lett, azaz a teljes belső szerkezetét kívülre csoportosította át, ezt a teljes tartalmat szintén nem elfogyasztva, "csak" szétterítve a lakás minden pontján, de úgy igazán egyenletesen. Így találtam meg hazaérkezésemkor egy fél méteres vattaréteg alatt. A behívás, mint fogalom eltűnt a szótárából, minden alkalommal, mikor nincs kedve (vagy nincs nálam kaja) megáll tőlem kettő méterre, és onnan bámul rám bambán, az a TD, aki a világ legjobb apportírozója és lábnál legokosabban leülő kutyájának tűnt még pár héttel ezelőtt. Szóval puccsra készül, valamiből erre következtetek...
A hatalom átvétele elé azonban a "kormányerők" komoly akadályokat gördítenek, azaz volt már "menjahelyedrerosszkutyavagyésmaradjisottegyórát", azaz kijárási tilalom, és kajamegvonás, azaz teljes gazdasági embargó is, mondjuk csak két órán át tartott, pedig a kiváltó ok nem volt semmi. Akkor éppen két virágcserép teljes tartalmát osztotta el a lakás különböző pontjain, hazaérkezésemkor büszkén trónolva fél köbméter virágföld, és a lebombázott szobanövény megmaradt csonkja fölött. Ugyanis ebben az esetben szigorúan csak a további ellencsapások megakadályozása miatt, elfogyasztotta a növény gyökereit... Szóval elkeseredett harcot vívunk a hatalom visszaszerzéséért, ám sikeres pillanatokat szinte csak az étkezések előtti néhány percben tudunk elérni. Mindenesetre azt meglehetős bizonyossággal elmondhatom, hogy egy cseppet sem unatkozunk emellett az ennek ellenére imádnivalóan huncut kis dög mellett...
Mi ez ha nem Űrlény???
Nézd meg jobban a szemeit, és ez a fura sisak is rajta, na mindegy...
Ezzel az amúgy végtelenül kedves kis "UFO"-ról készült portréval búcsút is veszek Tőled, Kedves Olvasgatóm, de kitartás, hisz az egész élet tulajdonképpen egy nagy harc, és ahogy eleink nagy bölcsen megmondták már: ...nem elég a csatát megnyerni, mert ugyebár ott van még az egész háború...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése