Ma felfedeztem, hogy a statisztikák, amiket a blogger.com szolgáltat, megdöbbentő eredményeket mutatnak. Egyrészt 1000 feletti látogatottsága lett az oldalnak(hol az a pezsgő, még a múltkorit se ittuk meg...), másrészt a világ legkülönbözőbb pontjain olvasgatjátok. Nos akkor ezúton üdvözlök még egyszer mindenkit köszönettel:
Az Egyesült Államokban, heló... Svájcban, szia... Belgiumban, halihó... Ausztriában grücci... Németországban szasz... a Kajmán szigeteken, hahó... Romániában, szióka... Szingapúrban ahoy... és az Egyesült Arab Emirátusokban is hali!!! És majdnem elfelejtettem, hogy Magyarhonban is akad néhány lelkes Olvasgatónk... Mindenkit üdvözlünk! <3 (Kisluli, aki tegnap óta már nagy, azt mondta, mikor megkérdeztem, miért írogatják egymásnak a barátnőivel a fészbúkon, hogy "kisebb mint három", azt válaszolta, hogy, idézem: " apaaa, ez egy szivecskeeee...") Ha valaki kimaradt, ne aggódjon mert neki is küldünk egy nyuszipuszit...
Reklamációt is kaptunk, mégpedig az új bejegyzések számának világgazdasági válságot is meghazudtolóan alacsony száma miatt. Elgondolkodtam, és arra jutottam, hogy ha ennyien áldoztok időt és fáradságot nem kímélve az olvasgatás oltárán, akkor igazán megérdemlitek, hogy a lehető legjobbat kapjátok, csak ma, csak önöknek, csak ezen a csatornán...
Így aztán TD-t magam mellé rendeltem, hogy segítsen ha elakadok, kicsi fejét szokásos remegő fejmozdulatokkal befúrta a derekam és a párna közé, így én végre a billentyűk közé csaphattam, és hogy ezt fényes nappal tettem, annak is megvannak a gazdaságpolitikailag indokolható észérvei. Tegnap kaptam a főnökömtől egy olyan kiadós háromnegyed órás fejmosást, hogy azóta se száradtam meg. Cserébe viszont én, kivettem pár nap szabit, és élvezem a nappali blogírás gyönyöreit. Gyerekek meg lehet ebből élni? Mert akkor rögtön pályát módosítok... Én élvezem, remélem ti is, bár túl sok kommentet nem kaptam, ezért is lepett meg az az ezres...
TDi sárkányfióka egy hosszú, bandukolós és hideg séta után, még kicsit reklamált, hogy héló, mi lesz a mai nagy futással? Így ezt a hiányérzetét az udvarunkon próbáltam kielégíteni, faág-eldobás-visszahozás-ereszdel-ügyeskutya játékkal. Most mit mondjak, olyan gyorsan szaladt az eldobott faágért, hogy felolvadt körülötte a hó. Ugyanis a kedvenc játéka mostanában a kerti grillsütőnk aljába gyűjtött, és tűzifának feldarabolt faágak szisztematikus szétterítése az udvar különböző pontjain. Ennek azonban meg van az az előnye, hogy szinte bárhol lehajolok, felkapok egy fadarabot, és már indulhat is a játék. Eszméletlen jó apportírozó és fafaragó kisiparos ám ez a Tádé koma, mivelhogy azt vettem észre hogy a tegnapi fadarab lényegesen rövidebb, és mivel a kutyesz fogsora egy nap alatt nem szélesedik 8 cm-t, ebből kikövetkeztettem, hogy lerágta a fa mindkét végét, amik úgy néztek ki mint egy elkopott, de azért néha mindkét végén kifaragott varázsceruza. Talán emlékeztek még arra a mesére, mikor balhé volt mindig megjelent egy kicsi törpe, és hozta a "varázsceruzát". A főhős kisfiú pediglen mindig rajzolt valami -az adott probléma kiküszöbölésére alkalmas- tárgyat, ami természetesen megelevenedett, és így minden rendbejött, mint Háliwúdban.
Nem tudom, más kutyája is mutat-e ilyen és ehhez hasonló "hód-szerű" viselkedésformákat, mindenesetre TD egy komplett amazóniai esőerdőt képes lenne kirágni... A nagyobb gondom az, hogy túl sok forgácsot nem találtam tevékenységi központja körül, azaz vagy egy jól nevelt szökésre készülő börtöntöltelékhez hasonlatosan elrejti azt a sütő fúgáinak réseibe, fogkrémből és kenyérbélből kevert fedőpasztát készítve, vagy egyszerűen azon ritka állatfajok közé sorolja magát, akik képesek megemészteni a cellulózt... Mindenesetre a tűzifám fogy, úgyhogy már most elnézést kérek a nyárelőn bográcsolásra meghívandó barátainktól, ha jövőbeli megérkezésüket követően bután állok majd egy zamatos húsokkal teli bogrács előtt, ami alatt nem ropog majd semmi...
Visszatérve a hóra. Na erre meg mi szükség volt? Kell a vetésnek? Höhö, milyen vetésnek, itt a Fogyasztói gyarmatokon? És az időre, és annak szakítására. Király, király adj IDŐT! Nem adok, szakíts magadnak... Hát én megtettem, remélem okoztam vele pár kellemes percet nektek odakinn a nagyvilágban!
Búcsúzom is egy kedves képpel, AHOY POPLÁCSEK!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése