PitaPata Dog tickers

PitaPata - Personal picturePitaPata Dog tickers
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cica. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cica. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. március 19., szombat

31. Puzzle, puzzle, de hova illik ez? Azaz néha túl sok, néha meg hiányzik...

Üdvözöllek Kedves Olvasgatóm a kirakós játékok birodalmában, ahol minden kis darabka illik valahová, de nem biztos, hogy nálad pont az a darab van, ami hiányzik a teljes és kész képhez.
Na ezt aztán jól megaszondtam, mi? Úgy megmondtam, hogy már majdnem én se értem. Ám ez csak trükk, hidd el tudom miről beszélek, hisz többszörösen átéltem, és élem a mai napig is! De hogy Te is értsd, miről beszélek, idézném egy régebbi beszélgetésemet TPSZ Katival, amikor is a kutyákról (persze épp whippikről, mert hát mi másról) beszélgettünk:
"Tökéletesen illeszkednek az ember életébe... Olyanok mint egy puzzle része, csak meg kell találni hova illeszthetők be." - találtam mondani.
Kati szerint eltalált mondat volt, és ha jobban belegondolok, valóban, hiszen mindannyiunk élete más és más. Nagyon sok apró kis részletből áll össze egy ember, egy pár, vagy egy egész család élete. De mindenhol találunk üres helyeket, ahonnan valami hiányzik. És így még nem teljes a kép... 
Van jó munkád, vagy épp nincs, saját lakásodban élsz, vagy épp bérelsz egyet, Pick-szalámit teszel a szendvicsedre, vagy párizsit, étteremben eszel, vagy a menzán, kocsival jársz, vagy tömegközlekedéssel, három gyerkőcöd van, vagy még csak tervezitek a jövetelét, ezek mind a puzzle részei, de mindenhol maradnak üres helyek. Na oda lehet beilleszteni ezeket a kis szeretetcsomagokat. És itt el kell mondanom, hogy tényleg nem mindenhova illik a kis whippet-puzzle, mert van ahová egy bernáthegyi-puzzle passzol, van ahová pedig egy magyar vizsla, de az is előfordulhat, mint nálunk az elmúlt öt évben, ugyanis a mi kirakós családi képünkbe eleinte csak egy, majd még egy cica illeszkedett. Aztán eljött az ideje annak, amikor a TD mukimanógumibogyószöcskesárkányfióka puzzle helye is elkezdett körvonalazódni. Egy évvel ezelőtt Ildianya még elképzelni sem tudta volna, hogy egy KUTYA mászkál az ő steril konyhájában, felmászik a kanapéra, miközben televíziót nézünk, és kicsi nedves orrocskáját remegő fejmozdulatokkal befúrja a dereka és a puha párnák közé. Kikaparja a tavalyi virágok gumóit a kertjében, és odahozza a lába elé teszi, és mikor ezért leszidom, olyan ártatlan szemekkel néz vissza rám, hogy egyszerűen képtelen vagyok rá haragudni. Teljes napos autós kirándulás, erdei csavargás, vagy csak egy kiadósabb séta (Lásd: http://whippizee.blogspot.com/2011/03/30-whippet-korzo-azaz-td-kavezni-indult.html ), mindenhol illik a képbe. A whippetet mint fajtát, az internetről kerestem ki anno, és a fő szempont az volt, hogy rövid szőrű, (antiallergén), nyugodt kutyánk legyen, ne ugasson sokat, se kicsi, se túl nagy ne legyen, egészséges legyen, és legfőképpen szerethető, azaz Ő legyen a tökéletes családi kutya. Bepróbáltuk a kicsi puzzle-kutyát a helyére... Ezért bátran ajánlom bárkinek, aki lakásban tartható kutyát keres, mert a napi egyszeri sétával, amiből legalább 15 perc futás, vagy aktív játék kell legyen, tökéletesen lefárasztható állatka, aki ezután órákig képes valamelyik ágyban vagy kanapén heverészni. De ha kerti jószágot szeretnél, akkor is megfelel, csak télire kell valami jó meleg helyet biztosítani neki, mert vékony kis bundája miatt fázós a kicsike. Rosszcsont, de jó értelemben, mindenki megnézi, mert imádni való kis pofija van, de felugrál, mert szereti az embereket. Jól tanítható, mert elképesztően okos, de csak akkor csinálja meg amit kérsz tőle, ha ő is akarja, vagy legalábbis nagyon szépen kérted. Játékos, de komoly is tud lenni. Gyerek mellett tökéleten viselkedik, nem agresszív, de kemény kis vadász-harcossá válik, ha meglát egy nyuszit, vagy a szomszéd néni cicáját. Mindenhová követi a gazdiját, és szó szerint úgy bújik, mint egy kiscica, de önálló személyiség, bár megadja a kellő tiszteletet a falkavezérnek, de tud irányítani, ha egy gyengébb falkatagra talál. Mosolyt fakaszt a legkomorabb üzletember arcára is, amikor ügyetlenkedve egyensúlyoz  egy ásványvizes palackot a szájában, és mellé akarja még harapni a kedvenc maciját is. Ennek a puzzle-nak nagyon egyszerű szabályai vannak, szeretni kell azt a kis lényt, és elképzelhetetlen szeretetet tud visszaadni. És csak ennyi kell ahhoz, hogy a PUZZLE teljes legyen. Egy kis mosoly és szeretet...
Erre a mosolyra gondoltam, Kedves Olvasgatóm, és erre a szeretetre:
Ennyi... nem ragozom tovább, ha érted mire gondolok Kedves Olvasgatóm, akkor jó, ha még nem, akkor gyere vissza ide még párszor erre az oldalra, hátha később sikerül...

2011. március 8., kedd

25. Kicsi whippet, kis gond, nagy whippet, nagy balhé...

Üdvözöllek újra a mi utcánkban Kedves Olvasgató!
Ez az utca pedig a Futrinka utca, itt lakott Mazsola a zöld kismalac, és Tádé a rózsaszín foltos tengerimalacka, Cicamica, meg a folyton kertészkedő Manócska is. De mára már csak TáDé maradt. A hatvanas-hetvenes évek nagy meséi, amire csak a negyven felettiek emlékezhetnek. Nos innen kapta nevét ez a komisz kis TDi koma sárkányfióka. Mindenesetre semmi, de valóban semmi nincs benne a filmbéli báb csendes, és visszafogott szerencsétlenségéből. Tegnap a séta fáradalmait kipihenendő kiterülve szunyókált a kanapén. Ahogy ránéztem, egyből rájöttem miért is neveztem el még kicsi gyerekkutya korában ceruzamajomnak, ami ugyebár egy hosszú vékony testfelépítést feltételez. Jelentem ez a kis tíz kilós kutya teljesen kinyújtózva 122 centiméter hosszú, és úgy néz ki, mint egy jól kihegyezett szürke grafitcerka... Egyszóval találtam egy kedves mesét a Tádéról és a Sárgarépáról: http://mese.tv/page/a_sargarepa
Mondanom sem kell, hogy TD táplálkozási szokásai oly messze állnak a mesében megálmodottól, mint egy whippet kanyarsebessége egy étcsigáétól. Malacka ugyanis belélegezte a sárgarépát, Tádé viszont csak majszolgatta, így aztán a mothos (ez felénk azt jelenti, mohó) Malacka szemet vetett Tádé maradék répájára. Ez a mi esetünkben pont fordítva szokott történni, azaz TD belélegzi a "répát", vagyis a vacsoráját, majd nekikezd a "szerezzük meg Pákó cica kajáját is" hadműveletbe,, és ebben a felállásban Pákó cica játssza el a lassan nyammogva táplálkozó Tádét, míg TD maga a zöld malac!
Ennél mókásabb szerepcsere-játékot még nem láttam élőben. Látnotok kéne azt a ravasz oldalazva szenvedő mozgást, amit miután felfalta a saját kajáját előad, csak azért hogy kiengedjük az udvarra, ahol a cica épp kényelmesen falatozgat. Ám míg a mesében malacka észérvekkel és furmánnyal győzi meg a kis mamlasz Tádét, addig esetünkben az én TDi-m nullaegészkettőtized másodperc alatt lerohanja a táplálkozó macskát. Pákó ilyenkor a kocsi alá menekül, én pedig veszettül próbálom meggyőzni TD-t, hogy az tuti nem az ő kajája. Ezt a műsorszámát egész kicsi kora óta gyakorolja, és ma már sikerült szinte tökélyre fejlesztenie. Meggyőződése oly mélyen gyökerezik, hogy ma ezt hangosan a tudtomra is adta, azaz megugatott... Tehát az alapállítás bebizonyítva!
Búcsúzom is Kedves Olvasgatóm, mielőtt a mennyiség a minőség nyomába érne, és elnyomná azt.

2011. február 10., csütörtök

15. Tudósítás Whippetfalváról, azaz hogy tölti egy napját a hupikék törpike...

Üdv Whippetfalván, Kedves és Kedvtelen Olvasóm!
Szeretném elmesélni neked TD, a kis wipigyerek egy teljes napját, hogy mélyebb összefüggéseket tudjál felfedezni a futás, és az alvás között. A hupikék színhez a kapcsolódási pont, az TD törzskönyvi színe, ami gyárilag "solid blue", azaz gyenge fordításban halvány kék, ez a gyakorlatban szürkés-kéket, és ebben a kora tavaszi napsütésben gyönyörű csillogó szürkés-kék metált jelent. Ezt egy profi autófényező tudná csak igazán értékelni...
A reggel 5 óra 20 perc környékén kezdődik, mivel Kisluli reggeli öltözködési és reggelizési, valamint fogmosási sebessége még csak véletlenül sem közelíti meg TDi futási sebességét. Na ez már magában sem semmi. Szóval ezzel a lendülettel természetesen fel szokott kelni az egész család. Jöhet a reggeli kötelező ébresztő-kávé Anyának, Kislulinak gabonapehely kis langyos tejjel, és természetesen TD sem maradhat ki a szórásból, reklamálna is ha megfeledkeznénk Róla! Épp aktuális kedvence a ProPlan Puppy lazacos száraz tápja, keverve egy kis csirkés-rizsessel, és ezt szoktam kicsit megbolondítani Kippy Puppy konzerv husival, legalábbis azokon a hétköznapokon, amikor nem áll rendelkezésünkre a már egyszer megénekelt, hétvégi húslevesekből megmaradt, és direkt Tádénak félretett zeller, fehér, és/vagy sárgarépa. Hill's Puppy-val kezdtünk, ám attól nagyon furi szaga lett a kutyának, ami egyedül Kislulinak tetszett. Viszont TD szisztematikusan kiválogatta a kedvenc bogyóit, és a Hill's mindig megmaradt, aztán az már csak akkor szokott elfogyni, amikor pár óra múlva már nagyon megéhezett. A reggeli, pontosabban az éjszakai szobatisztasággal néha még gondunk van, de ezt egy minden este kihelyezett újságpapírral véltem helyesen kezelni. Azonban érdekes tényként fedeztem fel épp tegnap, hogy napközben 4-5 órát is kibír a lakásban, ám éjszaka legtöbbször (későn elalvóként, és korán kelőként) akár hajnal 1 órakor szoktam utoljára kiengedni a kertbe, viszont 5 óra magasságában, néha még előbb is, ébredek, és ki tudom engedni. De sokszor ezt a kb. 4 órát sem bírja ki. lassan viszont véget ér a gyermekkor, úgyhogy teljesen le kell erről szoktatnom őkegyelmét.
Ezek után a reggeli rituálék után szétspriccel a család, és mindenki megy a dolgára. Kisluli iskolabusza 6 óra 20-kor indul, azaz 6.10-kor el kell indulni vele a buszpályaudvarra. Mivel TD még szobakutya, az aljszőrzetének teljes hiánya miatt, ezért benn lakik egész nap a házban. Ebből adódik, hogy 4-5 óránként haza kell hozzá menni valakinek, kiengedni a kertbe, és mivel még gyermek, ezért még/már háromszor kap nyaminyamit, ami az ő napjait alapvetően meghatározza. Kaja előtt még bele szokott férni egy jó fél, vagy háromnegyed órás séta is a tó partján. Ezt a nemes feladatot felváltva végezzük Ildivel, mivel én hetente több napot töltök valahol szerteszét az országban, néha azt sem tudva épp melyik városban vagyok... De a napi rendszeres séta sohasem maradhat ki, különben TD koma kicsit feszült marad, és ilyenkor egy lakásba zárt whippet... hát... ööö... nos a Katrina tornádó semmi volt ahhoz képest, amit egy frusztrált wipi képes tenni egy zárt lakásban. Jó néhány underground lelkivilágú, és introvertált lakberendező megirigyelhetné alkotói energiáit ilyenkor.
Aztán délután elkezd hazaszállingózni a család. Általában Kisluli érkezik haza először roppant megfáradva a suliból, de rögtön feléled, mikor TD körbeugrálja, és ebből nagy udvari játék szokott kerekedni, ami mindkettőjüknek hasznos. Kisluli szellemileg megfáradt kis feje kitisztul a friss féltavaszi napsütésben, TD számára pedig pont a fizikai terhelés kell, azaz ilyenkor bot eldob, visszahoz, teniszlabda detto, és néha még azért Pákó cicát is megkergeti, ugyanazzal a lendülettel, amivel a labda után futott még fél perccel korábban. Ilyenkor Kisluli rémülten próbálja megmenteni a cicáját, ám a TD kontra Pákó összecsapásokból néhány menetnyi box után legtöbbször a cica jön ki győztesként. Azt is tudni kell a whippetekről, hogy egy ilyen nagyon aktív fél-egy órás séta, vagy játék után képes több órát egyetlen mozdulat nélkül, mélyen szuszogva aludni. Ez azt hiszem a fajta alapvető jellemzői közé tartozik, azaz a kötelező aktív rohangálással töltött időt háromszor-négyszer annyi pihenéssel töltött idő követi. Elgondolkodtató mondjuk emeleti, lakótelepi lakásokban való tartásra való alkalmassága, mert tényleg sokat alszik, de sose feledkezzünk el arról, hogy a whippet egy futásra, nyúlvadászatra kitenyésztett fajta, azaz kötelező minden nap egy kicsit futtatni!




Annyira gyorsan bír futni, hogy néha lefényképezni is csak szemből lehet...
Ugyanis ha oldalról szeretnénk lefotózni, akkor általában csak ennyi látszik belőle:
A szokásos sokat mondó fotók megosztása után búcsúzom is Kedves Olvasóm, ezúton tolmácsolva TD csókjait (nyálmentes arcon nyalintásait) is, aki épp valamilyen csoda révén a heverő helyett a kosarában szuszog békésen...