2. próbálkozás

Üdv!

Hát ismét idekeveredtem a gép elé, és ráadásul időm is van rá, hogy írjak.
A hónom alatt fekszik TD a mini whippet, aki ma engem idomított. Gondoltam a szobatisztaságra szoktatás nem lesz olyan nagy dolog. Pár nap alatt, max pár hét alatt megtanulja ez a kis ceruzamajom, hogy mit jelent az udvar és a lakás közötti különbség. A 90 %-os eredmény, amit már az első hét után elértünk, kicsit magabiztossá tett, és azt hittem ez egyre jobb lesz, és egyre inkább megközelítjük a 100-at. Cserébe megkaptam a büntetést a naponta egyedül töltött néhány óráért, és legtöbbször egy kis ajándékcsomagot találtam a lakás meghatározott pontján. Kifejlesztettünk egy közös nyelvet, ami abból áll, hogy Tádé elfut az ajtóig, ha észreveszem, mehet ki elvégezni a dolgát, ha nem, akkor visszafut a helyére és elkezd hangtalanul ugatni, ami leginkább egy hal ugatására hasonlít: hap-hap. Ha ez sem segít, akkor elereszti a teljes hangját.

Erre már legtöbbször én is felfogom, hogy ki akar menni. Ma viszont ezt a rituálét eljátszotta hatszor egymás után. Azaz ő idomított be engem, hogy engedjem ki. Mint utóbb kiderült nem kis, vagy nagy dolga akadt volna, hanem a Pákó cica tányérjában maradt kajára pályázott a "rafkós kis dög". A macskakaja (száraztáp) ugyanis nálunk a "námbör ván", jutalomfalatnak is azt használjuk, mert megőrül érte. Szóval őkegyelme kitalálta a tutit. Eljátszotta nekem a jól nevelt szobatiszta okoskutyát, és akkor észrevétlenül megszerezheti a macska táljában maradt kaját. Mivel kinn már tök sötét volt, eleinte nem láttam hova fut, a második alkalom után gyanús lett. Mondtam magamban megnézem én ezt a szegény beteg hasmenős kutyát. Kimentem utána, miután elfutott a kert felé, a bokrok mögött visszaszivárgott a macska táljához, és csak a fémtál zörgését hallottam a sötétből. Na kis huncut, most megvagy, gondoltam. Behívtam. 3 perc múlva újra kezdte a műsort, nyüszögés az ajtóhoz futkosás, kiengedtem, de megint mentem utána. Nem hiszitek el, mikor észrevette, hogy én is kinn vagyok, megállt a kajás táltól kettő méterre, hátranézett, szóltam neki: NEM TIED! Erre irányt váltott, és befutott a bokrok közé. Behívtam. 3-4 perc és kezdte elölről. Kiengedtem, és lesétáltam a terasz széléig, hogy lássam mit csinál. Mikor fogta hogy megint ott vagyok, odébb ment 2 métert, és odakakkantott. Mondom neki okos kutya. Behívtam. Újra rákezdte, kiengedtem, és képzeljétek el, mikor rájött, hogy nem tud behúzni a csőbe, akkor nyomott egy újabb kis kupacot... Azaz beosztotta, hogy minden alkalommal legyen egy alibi-kupaca, és ezt megcsinálta hatszor, fél óra alatt... Kérem szépen ezt tudja egy whippet, és még csak négy hónapos, mi lesz itt később?