Üdv a nagyvilágban Kedves Olvasgatóim, újra itt a megametakommunikációs éter hullámain.
Gondolj csak bele, nullák, és egyesek váltakozó sorozata mindaz amit most leírt gondolataimból látsz, azaz GONDOLAT-BIOÁRAM-BIONEMÁRAM-IZOMRÁNGÁS-ÁRAM-NEMÁRAM-ÁRAM-ÁRAM... és a világ túlsó végén elolvashatod, mire gondolok én itt a kanapén, TDi mukimanó sárkányfióka hónaljebbel a jobb vállamon. Mi ez ha nem mega, és pláne mennyire meta? Kommunikálnunk meg így is úgy is kell, hát akkor miért ne pont itt, és ilyen formában.
Ma volt TDi első fellépése a Kutyaoviban. Kicsit izgultam, no nem amiatt, hogy OTT mi fog történni, hanem amiatt, hogy Kislulit fel tudom-e ébreszteni, és amennyiben ez a kényes művelet eredményes is lenne, a reggeli kakaó, vajas zsemle, játszóruhába-öltözés, sálsapkakabát folyamat időtényezője is megfeleljen a kutyaovi nyolc óra harmincas kezdő paraméterének. Ugyanis nálunk az idő jelenti a legnagyobb rizikófaktort. Leányom ugyanis 12 éves kora ellenére még mindig nem hajlandó ezzel a számára még mindig ismeretlen fogalommal törődni. Általában azzal sincs tisztában, milyen nap van, nemhogy mennyi az idő. Vámpírokat, halhatatlan farkasembereket, vagy akár a Hegylakót magát is megszégyenítő nyugalommal figyeli a múló perceket, órákat, napokat... És természetesen így volt ez a mai csodálatos reggelen is. De természetes motivációs- és szervező-zsenimnek köszönhetően, csak 5 percet késtünk. Még a bevonulás és bemelegítés zajlott, mikor megérkeztünk, azaz Zita a kutyaóvónéni, és segítői megpróbálták felmérni a kiskutyeszok képességeit, és szocializációs viszonyait. TD minden kutyával megtalálja a közös hangot, vagy inkább úgy mondanám a közös sebességet. Ez esetben sem okozott nagyobb csalódást, és hat másodperc alatt átmozgatta a teljes kutyatársaságot. Hiába no, a jó kisdobos ahol tud segít, így aztán TDi a túletetett gombócka labik anyagcseréjét próbálta a megfelelő szintre emelni ezzel a kis rohangálással. Miután kisebb fejetlenség alakult ki a falkában, megpróbáltuk Lulival TD-t egy alacsonyabb energiaszintre lecsalogatni, mert kezdett úgy pörögni, mint egy búgócsiga. Így be kellett vetnünk a Zita által javasolt csodafegyvert, ami jelen esetben apró füstölt virslikockák formájában állt rendelkezésünkre. A lényeg az, hogy bonyolultnak kinéző viselkedése ellenére a kutya nagyon egyszerűen működő szerkezet, azaz bármit, hangsúlyozom, BÁRMIT elérhetünk náluk a megfelelő motivációval, és mi lehet motiválóbb egy szeretettel adott finom falatkánál?! A kiképzés során a legfontosabb, hogy a kapcsolat a kutya és a gazda között kiegyensúlyozott legyen. Így az első foglalkozásokon a már meglévő kapcsolatot kell erősíteni, elérni például azt, hogy a kutya a gazdára figyeljen, és tegye mindezt úgy hogy körülötte más kutyik szaladgálnak. Fontos, hogy a jutalomfalatot csak akkor kapja meg, amikor megtette azt amit kértünk tőle, de ehhez persze az is szükséges, hogy tudja mit kérünk. De ami a legfontosabb, ha a kutyáddal foglalkozol, hagyd valahol máshol a stresszt, mert minden rezdülésedet érzi, így ha te feszült vagy ő mint egy kis hordozható tükör, csak a te lelkiállapotodat fogja visszatükrözni. Tedd félre a munkahelyi pörgést, a lökött főnököd idegesítő képét, a dugóban ücsörgés dühödt dudálásait, és káromkodásait, és csak nyugodj le, ennyi kell ahhoz hogy együtt tudjatok dolgozni. Mert ennek a kis közös mókázásnak a neve: MUNKA. A kutya ugyanis munkára kitenyésztett háziállat, azaz ahhoz hogy normálisan tudjon működni, feladatot kell neki adni. Teljesen mindegy mi az a feladat, de mindig legyen valami, különben a kutyád unatkozni fog, és eleinte csak kicsit lesz ROSSZ, és szétrág néhány papucsot, később viszont egy teljesen kezelhetetlen vadállattá válhat, és itt nem az ember torkát átharapó sátán kutyájára gondolok, hisz egy chihuahua is válhat mindent és mindenkit megtámadó fenevaddá... TDi esetében ez a munka valamilyen királyi "vad" űzése, lehetőleg szemet is fárasztó sebességgel. Ezt a nemes feladatot nálunk különböző plüssállatok látják el. Ma pedig egy csomó új gyakorlatot végeztünk MUNKA gyanánt.
Szóval mindenki nagyon élvezte a mai látogatásunkat a kutyaoviban, és a kellő hatást is értük el vele, TD fáradt, én fáradt, Kisluli dettó. A foglalkozás elérte célját.
Búcsúzok is Kedves Olvasgatóm, és neked is csak ajánlani tudom az ilyen közös időtöltést a kutyáddal, vagy ha nincs kutyád, akkor a gyerekeddel, ha az sincs, akkor a barátaiddal, mert hidd el őket is érdemes idomítani...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése