PitaPata Dog tickers

PitaPata - Personal picturePitaPata Dog tickers

2011. július 7., csütörtök

50. Félszázadik írásom Marketingország lakóinak... azaz túl a dobozon

Üdvözöllek körünkben Kedves Olvasgató, köszöntelek a jubileumi különkiadásunkban, amely csak Neked íródott, csak Ma olvasgatható, és igen, csak Ezen  csatornán látható...
Marketingország kedves láb- és hüvelygombás, hasmenéses, szorulásos, fej, derék és ízületfájós, és persze minden ruháját tökre összesározó, valamint 30.000.- Ft kölcsön után +60.000.- Ft kamatot fizetni vágyó, és mindezek együttes igénybevételére állandó kényszert érző lakói, köszöntelek Benneteket! Jaj, majdnem megfeledkeztem a mindenki WC-jében lakozó nyálkás baktérium-királyról és beszélő takony-hadseregéről, akit le kell győznötök. Lehet hogy valamit kihagytam, de gondolom mindenki rájött előző mondatom cinizmusára mi szolgáltatta a megfelelő alapokat. A Marketing csodás világába szeretnélek elkalauzolni ma benneteket, hogy rávilágítsak kicsit, miért is nem megoldás a kutya-fogkövére a "kutyaprotkó"?
Kezdjük az elején. A tények szigorú dolgok, tényleg akadhatnak páran, akik gombás fertőzésben szenvednek, ám nem gondolom, hogy emiatt minden nap vacsoraidőben 30 alkalommal le kellene adni a kis petri csészében kivirágzó lábgombák szomorú véget érő életrajzát. Továbbá biztos vagyok benne, hogy más orvosi problémával is küzdünk, ám valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva úgy érzem, ezzel inkább az orvosomat keresném fel, mintsem vacsoraidőben a teljes (már akinek még van) televíziós közönséget. Picit gondolkodjunk együtt, mi lehet vajh annak az oka, hogy a Híreink után, már a Reklámjaink is negatívak? Mert Híreket csak az a bátor nézzen, aki nem fél szembenézni a hétfejű gonosz "megkéselteélettársát-elöntötteacunami-részegenelütötte-árvízalattazegészfalu-meghaltközlekedésibalesetben-lebukottaszexuálisbűncselekménnyelvádoltbankvezér-agyonvertecsecsemőjét-előzetesbenasikkasztópolgármester" hírszörnyeteggel. De hogy a reklámjainkból is ez a sok baj, betegség, nyomor kacsintson ránk, azt már a legerősebb idegzetű nézők (vagy nevezzük inkább őket fogyasztóknak... a szerk. megjegyzése) sem mindig bírják szó nélkül. Észrevetted már, ha vége a kedvenc filmednek, és kimennél a konyhába hogy egy pohár bort (ízlés szerint sör, vagy tetszőleges ital behelyettesítendő) tölts magadnak és a párodnak, akkor "ezek" felhangosítják az adó hangerejét, és gyakorlatilag utánad küldik a reklámokat a konyhába!? Nem szabadulhatsz olyan könnyen, mint gondolnád, tudat alatt visszhangoznak bennünk a reklámok szövegei, zenéi, butácska szlogenjei. Gondolj vissza tíz, vagy netán velem egykorú lévén húsz, vagy akár harminc évvel ezelőttre. Mi jut eszedbe először, valami bugyuta reklám szlogenje, vagy a vers szövege, amit anyák napján szavaltál az általános iskolában? Nekem a gügye reklám ugrott be elsőnek, és mit gondolsz miért? Mert naponta kétszázszor hallottam éveken át, és így szinte belém szuggerálták. És valljuk be őszintén, mi hagytuk ezt. De ha többségében valami jót reklámoznának, (mert erre is van ám példa, csak ki kell kukucskálnunk a "magyar gyarmati-fogyasztói dobozból", amibe minket bezártak) akkor az emberfia szívesebben nézné a sok pozitív reklám közé elrejtett negatív vackokat. Az egyensúly a gondom, te is érzed az egyensúly teljes hiányát? A "dobozzal" meg csak egy probléma van, hogy sokan egyáltalán nem is tudnak róla, hogy belül vannak, ott ülnek az alján, és bármerre néznek, csak a dobozuk falát látják. És ha valaki venné a bátorságot, hogy kirúgja az oldalát, vagy felnyissa a tetejét, akkor észreveheti, hogy a dobozon kívül is van világ, sőt egy jobb, szebb világ, ahol vannak jó dolgok is, nemcsak hasmenés és szorulás. Erről a realista statisztikus esete jut eszembe, akitől nyaralás után megkérdezték, hogy milyen volt, és ő azt mondta: három napig hasmenésem volt, aztán három napig szorulásom, a hetedik napon hazautaztam, úgyhogy az átlag szerint köszönöm jó volt...
Ám minden doboz egy nagyobb dobozban van, és a dobozok sora szinte végtelen... Csak javasolni tudom, hogy próbáld felnyitni a dobozod, állj fel, csapd fel a tetejét, rúgd ki az oldalát, és nézz körül! Vannak ugyanis kellemes dolgok is, nem csak körömgomba, és renyhe bélmozgás...
Ne hagyd, hogy Marketingország nyomi kis állampolgárává süllyesszen le! Légy pozitív!
A kutya csak segíthet ezen, mert kivisz a TV elől a szabadba, ahol rájöhetsz, hogy Marketingország doboza nagyon szűk...
Ezzel búcsúzom, Kedves Olvasgatóm, és kívánok neked egy "dobozon" túli, nem csak statisztikailag jó, és  pozitív életet... :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése