PitaPata Dog tickers

PitaPata - Personal picturePitaPata Dog tickers

2011. február 27., vasárnap

22. Kisluli Nagyluli lett, de mi köze ennek TD óvodai hiányzásához?

Üdvözöllek Kedves Olvasgatóm, üdv az Első Magyar Kutyaovi Hiányzásokat Igazoló Lapon!
Ugyanis a mai kutyaóvodáról a közepesnél lényegesebben nagyobb lendülettel lekéstünk... Az úgy volt, hogy Kisluli leányom pár éve minden szülinapján elvárja tőlünk, hogy születése pontos időpontjában azaz február 27-én hajnali öt óra tizenX perckor felébresszük, mert egy születésnapi köszöntő akkor hangzik a legjobban, ha a megfelelő időpontban hangzik el, és mi lenne megfelelőbb erre, mint annak a pillanatnak a tényleges megfelelője, mikor ő először felsírt, és ha elfogadsz egy pontosítást, akkor ő felnevetett. Ugyanis születése pillanatában először kidugta a nyelvét, majd elmosolyodott... Na innen van a 1. fanyar, 2. humora... Szóval visszatérve a jelenbe, azaz a közelmúltba, ma hajnalban is felkeltünk Ildivel, aki hivatásos mintaanyákat megszégyenítő precizitással már előző nap megsütötte Lu kedvenc tortáját (melynek receptjét erőteljes könyörgés hatására esetlegesen megírok a AnagyLevin, pontosabban http://anagylevin.blogspot.com/ -on). Szóval torta bekészítve a hűtőbe, 12 gyertya és gyufa mellette. Óra zizeg 5 előtt, két zombi szülő letámolyog a konyhába, gyertyák meggyújtva, félkómában "Heppibörszdéj" elénekelve, gyermek elégedetten beleharap a tortába (ezt egy éves kora óta minden szülinapon előadta), majd mindenki visszabújik az ágyba... És ezzel a lendülettel be is aludtunk! Kilenc óra előtt ébredés. Ez gáz, már a második alkalommal lekéstük az ovis edzést. Apa, nem kellene valami igazolást írni? A kérdés ártatlan, de becsületes. Ez a blog-bejegyzés fejben már reggel megszületett, csak váratott a felmentő igazolás megvalósulása, mert a délelőtt a szülinap jegyében telt, rendelésre készült rántott husi (lásd: http://anagylevin.blogspot.com/2011/02/2-mit-fozzek-mindegy-ismeros-helyzet.html ) legyártása, és elfogyasztása, majd ebéd után kutyás csapatgyűlés. Jelenlévők: Szekér Kira, Kárpáti Honey, és Szathmáry TPSZ TDi, valamint az érintettek emberi gondviselői. Helyszín egy közeli ERDŐ! Azaz megtörtént a várva várt első alkalom, TD koma ceruzamajom első találkozása az ősrengeteggel, azaz a híres hírneves szombathelyi Parkerdővel! Ez a vasárnap délutáni szieszta már szinte hagyomány a csapatban, és még az időjárás is mellénk állt ma, hiszen a Tisza partjával ellentétben nálunk még egy pihe hó sem esett, és az erdőben többek szerint működött a padlófűtés. Mindenesetre elállt a szél, és így kellemes 3-4 fokban valósíthattuk meg régóta dédelgetett elképzelésünket, a kutyás kávézást a parkerdő melletti padokon ücsörögve. Ebéd után így aztán felkészültünk, lefőztünk egy csomó adag kávét, termoszba öntöttük, a szülinapi tortából jó pár szeletet bedobozoltunk, és nekivágtunk a "nagy" kirándulásnak... Látni kellett volna azt az örömöt amivel TDi és a többi kutya nekivágtak az erdőjárásnak, csak úgy szállt az avar, amint kondenzcsíkot húzva önfeledten repkedtek felette. Állítólag hat kilométert tettünk meg így, kutyáink ide-oda száguldoztak cikázva, szemükben csillogott a vadászat szellemének árnya, kicsi lelkük mámorosan követte villámként cikázó testüket a vadállatok szagcsíkjain. Mi eközben megvitattuk az aktuális gazdasági és politikai változásokat, és azok közvetett és közvetlen hatását a saját, és kutyáink életére. Gyermekeink pedig rendes tinikhez méltón, pár száz méterrel lemaradva, sutyorogtak mögöttünk, néha egy -egy jutifalattal gyakorolva a behívást. Az erdőből kiérve letelepedtünk néhány rönkből ácsolt asztalhoz, és mint egy piknikező siserehad előkaptuk a kocsik csomagtartójából a termoszt és a többi cuccot. A kutyeszok kis tálban kaptak vizet, belafatyolták, és lepihentek az asztal lábánál. Forró kávé, süti, a gyerkőcöknek forró kakaó, no meg kell hagyni, kellemes délután volt...
Hát Kedves Olvasgatóim, ennyi volt a mai hiányzásunk története a kutyaoviból, és ezúton üzenjük Zita kutyaóvónéninek, hogy jövő héten mindenképpen ott leszünk, kisdobos becsszó!
Búcsúzom, és alig várom már, hogy megint történjen valami velünk, amit leírhatok. Ha észrevételed, vagy témaötleted van, Kedves Olvasgatóm, tedd meg hogy leírod a lenti üzenőfalon, mert alig várom, hogy pl. új témát dobjatok fel, én szívesen megírnám...

1 megjegyzés: