Talán épp a nyaralásodat töltöd egy távoli ország tengerpartján, koktélos pohárral a kezedben, derékig a hűsítő medencében ülve, és a parti pool-bár pultjára könyökölve, vagy épp a munkahelyeden próbálod elűzni a főnök-nélküli hétköznapok unalmát, mivel épp hogy ő nyaral, szinte mindegy... A lényeg, hogy minket olvasol! Na, félre ne érts, nem arra mondtam, hogy mindegy, hogy Te hűsölsz a medencében, vagy a főnököd, mert az nagyon is nem mindegy. Hidd el Te sokkal inkább megérdemelnéd, de a világ valahogy így alakult ki, ilyen kis igazságtalankára... Egyébként csak a végeredményre gondoltam, vagyis az olvasgatásra... Minden Olvasgatót meg kell becsülni, ezekben az "olvasgatásban" ínséges időkben. Pláne úgy, hogy kis kóbor blogom lassan eléri az 5000. azaz ötezredik olvasgatóját, lehet hogy épp Te vagy az... Gratulálok! És ezúton gratulálok minden Kedves Olvasgatónknak a világ minden szegletében, mert a mai világban időt szakított arra, hogy egy kicsit mást csináljon, mást, mint ami a közvetlen céljaihoz közelebb vitte. Előadásaimban előszeretettel emlegetett CÉL, annak meghatározása térben és időben, és annak fontossága, motiváló hatása, mind mind alapvető a kor "sikeres" embertípusának mintájában. Ám sokszor megfeledkezünk a kikapcsolódásról, ami lehet egy kiadós séta a kutyánkkal, lehet kertészkedés a veteményesünkben, lehet egy kis kocogás, de lehet egy olvasgatással töltött fél órácska is. Azt hiszem legtöbbünk a ránk zúduló mérhetetlenül nagy mennyiségű információhalmaz miatt kicsit elzárkózott, kicsit begubózott, sajnos egyre több emberen látom ezt a bebábozódott állapotot. És ebben az állapotban jót tesz, ha egy kicsit eltérünk a saját magunk (vagy mások, például a főnökünk) által kijelölt célravezetőnek tűnő úttól... Kikapcsol, pihentet, megnyugtat. Csak javasolni tudom mindenkinek, aki csak egy pillanatig is úgy érzi, hogy túlcsordultak a világról kapott "hasznos, és célra vezető" információi. Írj vagy olvass, vagy csinálj valami "mást", mint a megszokott, és meglátod, eltűnik a téged körülvevő "báb". És találsz majd Te is egy olyan kikapcsolódást, mint amilyen nekem a blogírás. Hiszen amikor ezt a blogot elkezdtem írni, azt gondoltam leírom a világnak, milyen jó érzés egy kiskutyával játszani, sétáltatni, idomítani, és ezzel tippeket adok majd azoknak, akik épp kutyavásárláson, befogadáson töprengenek. Aztán kiderült, nem nektek van szükségetek arra, hogy ezt elolvasgassátok, hanem nekem, hogy leírogassam, vagy inkább úgy fogalmazok kiírogassam magamból. Messziről kicsit Don Quijote-snak tűnhet ez az egész, de a számok nem hazudnak. Még pár perc, és elmondhatom, hogy a blogomat, a közös blogunkat veled és TDi WhippetKirályfival 5000 ember elolvasta, köszönet neked, amiért hagytad hogy kirángassalak a gubódból... Fogd a kutyát és a pórázt, és nyomás ki a rétre, a tópartra, vedd le a cipőd 5 percre, és fuss egyet a füvön, szerintem találkozunk... :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése